Ez egy egyszerű és hatékony béltisztítás otthon elkészítve.
Ez abból áll, hogy enyhén sós vizet iszunk ("izotóniás", lásd az indoklást alább), és néhány mozdulatot teszünk, amíg a végbélnyíláson keresztül kijövő folyadék ugyanolyan átlátszó lesz, mint a szájon keresztül bejövő.
Ezt a technikát "Shank Prakshalana"-nak hívják, és Indiában már 5000 éve alkalmazzák.
Előnye más technikákkal szemben, mint például a beöntések vagy a vastagbél-hidroterápia:
Az egész emésztőrendszert tisztítja, nem csak a vastagbél egy részét.
Ez nagyon egyszerűen elvégezhető otthon, mindenféle készülék nélkül.
Ajánlott, hogy az első alkalommal egészségügyi szakemberrel végeztessük el. Ő ad majd tanácsot az esetleges összeférhetetlenségekről (pl. terhes nők) és az egészségünkre gyakorolt várható előnyökről.
Az ókorban azt javasolták, hogy minden évszakváltáskor legalább egyszer végezzük el, hogy a szervezetet felkészítsük az új ételekre és az új éghajlatra.
Víz tengeri sóval (bár a finomított és a tengeri só nagyon hasonló, amint azt ebben a másik cikkben kifejtettük, jobb a tengeri sót használni), a szervezetben lévő sók azonos koncentrációjában (ezért is nevezik "izotóniásnak", 9 gramm sóval literenként), testhőmérsékleten (mint egy konzum). (A 9 gramm egy vízszintes evőkanál).
Ha nem mérjük ki jól a sót, és túl sok sót adunk hozzá, az ivás szomjassá tesz minket. Sótlan vízre szomjazunk. (Nyilván akkor sótlan vizet kell innunk).
Ha használhatunk tengervizet, annál jobb (egy pohár tengervíz és három pohár édesvíz arányában).
(Ha tengervizet használunk, akkor jobb, ha vízfürdőben, vagy lassan, folyamatosan kevergetve melegítjük, és nem 111 fok fölé - ami a maximális hőmérséklet, amit égés nélkül kibírunk -, így megőrzi legjobb tulajdonságait).
Nem célszerű tiszta tengervízzel (hígítás nélkül) végezni, mert a bélrendszert haszontalanul irritálja a sok só.
(Ha túl kevés sót teszünk bele, akkor többet fogunk vizelni, és a veséket több munkára kényszeríti, ha túl sok sót teszünk bele, akkor szomjasak leszünk - a só nélküli vízre).
Egyszerűen abból áll, hogy megiszunk egy pohár vizet (egyszerre 2 kis pohárral), és néhány egyszerű mozdulattal keringetjük a vizet az emésztőrendszeren keresztül.
Ha 6 pohár után sem tudunk üríteni, akkor célszerű beöntést végezni, hogy a pangást alulról oldjuk fel. (Használhatjuk ugyanazt a vizet vagy tiszta -hígítatlan- tengervizet).
Ha a gyomor érzi tele magát, és nem a has, akkor meg kell ismételni az első gyakorlatot. Ha úgy érezzük, hogy a hasunk tele van, ne igyunk több vizet, és folytassuk a mozdulatokat.
Ha van gyakorlatunk, akkor ezt a műveletet a mozdulatok nélkül is elvégezhetjük, és helyettesíthetjük a napi teendőinkkel: mosás, gyerekek, barkácsolás, ... a nyaralás reggelén egy-három órát kell fenntartanunk, amikor rendszeresen (bár nem sürgősen) elmehetünk a WC-re.
Az eljárás során célszerű feljegyezni, hogy milyen poharakat iszunk, és milyen a székletünk.
Praktikus, hogy az előző napokban zöldségeket eszünk, így a széklet kevésbé tömör, kemény. Vagy megihatunk pár kis pohár tiszta tengervizet, ami megpuhítja a székletünket.
Fejenként legfeljebb 6 liter vizet tárolunk, és úgy szervezzük magunkat, hogy ne hűljön ki.
Célszerű, ha van kéznél egy kis vazelin, vagy jobb, ha nem használunk papírt, hanem vízzel -nem szappannal- mossuk, ahogy sok kultúrában szokás, mert a papírral többszöri tisztítás után is irritáljuk a végbélnyílást. Aztán meg mossuk meg a kezünket.
A bélmosás után fél órával az utolsó ürítés után egy órával ne igyunk semmit evés előtt. Az első étkezéseknél minden ételt főzve kell elfogyasztanunk (nincs saláta, nyers gyümölcs stb.), és nem fogyaszthatunk teljes kiőrlésű ételeket, tejet vagy joghurtot, alkoholt, kávét, teát.
Mindet gyorsan, körülbelül egy perc alatt kell elvégeznünk:
Álljunk úgy, hogy a lábaink 30 cm-re legyenek egymástól. Karjainkat felfelé nyújtva, tenyérrel felfelé összekulcsolt kézzel. Mindkét oldalon 6-szor oldalra hajolunk. Csak a törzset mozgatjuk, a csípő és a lábak mozdulatlanok maradnak. Ez nem egy olyan fordulat, amelynek a gerinc a tengelye, hanem a törzs mindig előre néz, derékban hajlítva minket.
|
|
Álljunk úgy, hogy a lábaink 30 cm-re legyenek egymástól. Jobb karunk vízszintesen jobbra kinyújtva, tenyérrel lefelé. Bal kar vízszintesen, és hajlítva helyezzük el, a tenyérrel a kulcscsontot érintve. A törzset úgy forgatjuk, hogy a kinyújtott kar hátrafelé megy, miközben az ujjhegyeit nézzük, majd a másik oldalra (4 alkalommal mindkét oldalon).
|
|
Fekvés arccal lefelé, a törzs és a fej felemelése kinyújtott karokkal. Csak a lábujjak (30 cm távolságra egymástól) és a tenyerek (előrefelé, egyenként a váll alatt) érintsék a talajt. A fejet, a karokat és a törzset az egyik oldalra fordítjuk, amíg a szemközti sarkat nem látjuk. (Ezt mindkét oldalon 4-szer végezzük el).
|
|
Üljünk a padlón, lábainkat egymásnak feszítve, testünket felemelve, kinyújtott karjainkkal megtámasztva. Jobb lábunkat behajlítjuk, és átvezetjük a bal felett, miközben jobb kezünkkel folyamatosan megfogjuk a jobb lábunkat. Testünket balra fordítjuk, és hátranézünk. (Ezt mindkét oldalon négyszer végezzük el).
|
|
A bélrendszerünk olyan, mint egy membrán (egy fal kis lyukakkal):
egyrészt a testünk, a szérummal, a sejtek közötti folyadékkal, amelynek koncentrációja 9 gr./liter.
a másik az, ami a beleken áthalad.
Ha a beleken áthaladó víz édesvíz, akkor azt a vese felszívja és kiválasztja (és vizelettel üríti).
Ha az, ami a beleken áthalad, nagyon sós víz, akkor az a víz, ami a szérumban, a testben van, a végbélnyíláson keresztül távozik (és kiszáradunk).
Ha a beleken átáramló víz izotóniás víz (9 gr./liter), akkor nem asszimilál, és nem szívja el a vizet a szérumunkból (nem vizelünk, és nem dehidratál).
Úgy halad át, hogy nem változtatja meg a szérumunkat, de magával rántja a bélben visszatartott anyagokat.
Ez az ozmózisnak nevezett fizikai elven alapul: ha egy membrán egyik oldalán tiszta víz van (amelynek pórusai átengedik a vizet, de a sókat nem), a másik oldalon pedig sós víz, akkor a tiszta víz átjut oda, ahol a sós víz van.
Itt (az oldalak alján) tájékoztatunk a honlapon történt változásokról. |
Folyamatban lévő munka. |